2010. július 21., szerda


"Ha valaki tudást akar szerezni, vagy azt ki akarja egészíteni, akkor utaznia kell!"
(Ibn Khaldun arab filozófus és utazó, XIV. század)
 Rólam
- Balázs István László vagyok
- 1975-ben születtem Temesváron
- földrajz szakos tanár vagyok a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban
- tizenöt éve barangolok Erdély különböző részein baráti társasággal vagy csoportokkal
- a Bánsági Kárpát Egyesületnek egyik alapítója valamint választmányi tagja vagyok
Elérhetőség: balazsistvanlaszlo@gmail.com
Telefonszám: 00-40-726590062

Idegenvezetésre ajánlott és vállalt térségek:
- Al-Duna és Herkulesfürdő:
A történelmi Magyarország délkeleti csücskében található e csodálatos, de méltatlanul elfeledett térség, számos vízeséssel, csodás sziklaképződményekkel, mediterrán hangulatú növényzettel. Al-Duna térsége: Kevés ilyen varázslatos helye van Európának. A Duna már lassan hömpölyög, nem ,,zuhatagos, vad’’ mint ahogy Jókai megírta Az aranyember című regényében. Az itt megépített Széchenyi út nagyrésze is már a múlté, hiszen a Duna duzzasztása miatt kb. 30-40 méterre a Duna alá került. Csupán egy kisebb szakasza maradt a Duna vize fölött, Lászlóvár közelében. A folyó a Nagy Kazán térségében a legkeskenyebb, csupán 150 méter. Itt a sziklafal 200-300 méterrel tornyosul a Duna fölé. A Kis Kazán valamivel szélesebb kb. 200 méter. A két kazán között található a dunatölgyesi kiöblösödés, itt a legmélyebb a Duna, meghaladja a 90 métert is. A térség a Kazán-szoros nevet valószínűleg a meder alján lévő mélyedésekről (üstökről, kazánokról) kapta. A Duna menti térség a Kazán-szoros Nemzeti Park része, fontos középkori magyar végvárakkal. Bakancsos turistáknak ajánlom a Kazán- szoros tetejére való túrát. Orsova városa, a Cserna folyó Dunába ömlő felduzzasztott öbölszerű torkolatánál, a Duna bal partján fekszik. A közel 13.000 lakosú várost 1966-1971 között építették a régi Orsovától magasabban, mivel a Duna vize az 1972-ben átadott vízierőmű miatt megemelkedett, elöntve a régi várost is. 1849. augusztus 23-án Orsova közelében egy vizenyős területen ásta el társaival Szemere Bertalan a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amiket csupán 1853. szeptember 8-án találtak meg. Azon a helyen, ahol a Szent Koronát megtalálták a koronázási ékszerekkel együtt 1855-ben, felállították az úgynevezett Korona Kápolnát. Azonban a dunai vízlépcső megépítése következtében végleg a Duna vizének habjai alá került a Széchenyi út, a régi Orsova, Ada Kaleh szigete és a Korona Kápolna is. Sétahajók, motorcsónakok indulnak Orsovárol vagy a Duna-parti panzióktól a Kazán -szorosba. Herkulesfürdő: A vad és zuhatagos Cserna völgyében, hatalmas meredek hegyekkel körülvéve, 168 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, 5 km-re a 6-os főúttól. Csodálatos panorámát nyújt a település fölé magasodó Domogled fehér, impozáns mészkősziklái. Az egykoron virágzó fürdőélettel büszkélkedő település az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghíresebb és legszebb fürdőhelye volt. A fürdőhely kifejlődéséhez hozzájárult a térség kitűnő ionizált levegője, amely megfelel 3000 méteres magasságnak. Sajnos a Monarchia fénykorát idéző épületek nagyon rossz állapotban vannak, (hulló vakolat, törött ablakok), de így felidézhető a rég letűnt békebeli világ hajdani pompája. A Cserna völgyében számos szoros, zuhatag, kilátópont található a bakancsos turisták számára.

- Temesvár és környéke:
 Temesvár maga Közép-Európa kicsiben. Múltjában négy jelentősebb népcsoport és hat vallás osztozik békében. Fontos történelmi eseményeknek volt a színhelye: Károly Róbert 1315-1323 között ide helyezte Magyarország fővárosát, 1514-ben itt végezték ki Dózsa Györgyöt, 1849. augusztus 9-én a közelben zajlott a forradalom utolsó csatája, 1884-ben pedig Európában elsőként villanyárammal világították meg a város egyes utcáit. 1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom is. Nagyszentmiklós: Bartók Béla és Révai Miklós szülővárosa.

- Arad és környéke:
 Az Aradon átutazó turista történelmi levegőt szív, hiszen itt végezték ki a szabadságharc dicső tábornokait. Legfontosabb látnivalója a Szabadság szobor, amit Huszár Adolf eredeti terveinek átdolgozásával Zala György szobrászművész tervezett, és amit 1890. október 6-án lepleztek le a Szabadság téren, ahol 1925-ig állt. Ekkor kormányengedéllyel lebontották, és a szobor darabjait a várba zárták. A szobor darabjait 1999. októberében szabadították ki a várból, Dávid Ibolya és Stoica Valeriu magyar és román igazságügyi miniszterek megállapodása eredményeként és ideiglenesen a Minorita rend udvarán állították fel. A Szabadság szobrot 2004. április 25-én avatták fel egy új helyen, a Tűzoltó téren. A szépen rendbetett és gondozott téren a helyi hatóságok egy “ Megbékélés parkot ” hoztak létre. Másik fontos látnivaló: a Vesztőhely, az aradi vértanúk obeliszkjével. A szürke márványból készült emlékművet 1881. október 6-án avatták fel, egy korábbi kőemlék helyén az Aradon kivégzett 13 tábornoknak emlékére. Az obeliszk talapzatába 1974. október 6-án külön kis ládában helyezték el a mai Románia területén eltemetett tizenegy vértanú földi maradványait ( Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagy Sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly ). Látnivalók a környéken: Világosi vár és a Bohus kastély, ahol Görgei Artur aláírta a feltétel nélküli fegyverletételt, Máriaradna kegytemploma, a középkori Solymos vára, Marosillye, borozás és borkostolás Ópáloson, stb.

- Déva és Vajdahunyad:
 Déva legfontosabb látnivalója a város fölé magasodó "magos Déva vára". Vajdahunyadon kihagyhatatlan a Hunyadiak fészkét jelképező csodálatos Hunyadi Várkastály.

- Nagyvárad és Nagyszalonta:
 Egy nagyváradi séta visszaröpíti az utazót a "boldog békeidőkbe", hiszen "központjában könnyen hihette az ember, hogy Budapest egyik nagyon előkelő negyedében van. Jobb kávéházai egészen fővárosi arányúak voltak, amelyekben mindazokat az európai hírlapokat és folyóiratokat meg lehetett kapni, amelyeket a pesti kávéházak nyújtottak." – írta a városról Szabó Dezső. A gazdasági élet fejlődése mellett Nagyvárad a szellemi élet és a kultúra központja, a Holnaposok városa (Ady Endre, Babits Mihály, Dutka Ákos Juhász Gyula) lesz. A 20-dik század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezték. Nagyszalonta: Arany János városa, legfontosabb látnivalója a Csonkatorony. A Bihar hegység barlangjainak meglátogatása: Medve barlang, Meziad barlang.

- Erdély (Kalotaszeg, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Brassó, Nagyszeben, Segesvár, Nagyenyed, Torockó, Székelyföld, Csiksomlyói búcsú, Szent Anna tó, Békás-szoros, Transzfogarasi autóút, stb.) Millió természeti és történelmi látnivaló található e csodálatos tündérkertben, a kolozsvári sétáktól egészen a zord fogarasi alpesi legelőkig. Tehát útra fel .... !